Nagy meglepetést rejthet a legnagyobb makedón sír

Az ókor szerelmesei lélegzetüket visszafojtva követik az eddig ismert legnagyobb makedón sír feltárását. A sírdomb Nagy Sándor halálának időszakából származhat, és minden bizonnyal teljesen érintetlen az ókor óta.

A történelem egyik legnagyobb rejtélye, hogy hová temették Nagy Sándort. A makedón világhódító Babilonban halt meg, a holtteste valószínűleg nem érkezett meg szülőföldjére. Ehelyett Egyiptomban temethették el, alexandriai sírját állítólag Augustus császár is meglátogatta. Az elmúlt években egyre izgalmasabb ásatások zajlanak a görögországi Szaloniki környékén, és szakértők szerint az sem kizárható, hogy a szemünk előtt kibontakozó pompás királysírt magának Nagy Sándornak építették.

A bejárat felfedezése

2012 óta intenzív ásatások folynak az észak-görögországi Amphipolisztól nem messze fekvő Kaszta sírhalomnál. A Katerina Periszteri régész vezetésével folyó munka első fázisában azonosították azt az öt méter magas oroszlánszobrot, amely eredetileg a 158 méter átmérőjű, kör alakú sír tetején állhatott. Az ásatás következő szakaszában föltárták a sírt határoló közel 500 méter hosszú, thaszoszi márvány borítású mészkőből készült falat, amit a régészek gyönyörű állapotban találtak: a legtöbb helyen még a párkányzata is sértetlen volt.

nagy-sandor-sirjat-talalhattak-meg

A sír peremén futó márványfal részlete, Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

Az ásatás során 2014. augusztus 10-én következett be az áttörés: a régészek megtalálták a sír bejáratát. Innentől fogva egymást követték a felfedezések: augusztus 20-ra elbontották a sír bejáratát elfedő mészkőfalat, így a régészek megpillanthatták a bejáratot díszítő két szfinxet.

A hónap végén a kutatók megpillanthatták a sír kiváló állapotban megmaradt padlózatát. Szeptember 6-án bejelentették, hogy a bejárat mögött rejtőző első kamrában két gyönyörű, jelentős művészi értéket képviselő, két méternél is magasabb kariatidát – görög leányalakot ábrázoló szobrot – találtak, a kariatidák mögött pedig egy második kamra bejárata bukkant föl. A második kamra megtisztítása közben a régészek egy harmadik kamra bejáratát is fölfedezték, ahová szeptember 12-én sikerült bejutniuk. Szeptember 21-én pedig azt is bejelentették, hogy a harmadik kamrából továbbvezet az út egy negyedik kamra felé.

amphipolis

Az öt méter magas oroszlánszobor, Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

Érintetlen sír lehet

Az ásatások során a régészeknek komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. A sírt az ókorban gondosan lezárták, és minden eszközzel igyekeztek gondoskodni arról, nehogy sírrablók fosszák ki a benne fekvő, egyelőre ismeretlen személy végső nyughelyét. A külső bejáratot és a második kamrába vezető utat mészkőből készült fallal zárták el, a kamrákat pedig a közeli folyóból hozott földdel töltötték föl. Ahhoz, hogy a sírba behatoljanak a régészek, ezeket az akadályokat gondosan el kell távolítani. Az akadályok megléte ugyanakkor arra utal, hogy a sír lezárása óta senki nem hatolt be a kamrákba, vagyis minden remény megvan arra, hogy érintetlenül találják meg a síremlék egyelőre még föl nem tárt központi tereit.

A bejárat és az első kamra

A sír eddig föltárt részeinek bejáratához tizenhárom lépcső vezet le a talaj szintjéről. A lépcső alján 1,67 méter széles, oszlopokkal díszített kapuzatot tártak föl a kutatók, amihez nem tartoztak ajtószárnyak. A kapuzat fölött két, közel ember nagyságú, gondosan kifaragott szfinx látható. A stílusjegyek alapján feltételezhető, hogy a két szobrot ugyanaz a művész készítette, mint a korábban az egész sír tetején álló öt méter magas oroszlánt. A szfinxek sajnos sérültek, a szárnyuk és a fejük hiányzik. Remélhető ugyanakkor, hogy az esetleg előkerülő darabokból rekonstruálható lesz a két szobor. A bejárat dekorációját - miként a sírkamra egész falazatát – freskók egészítik ki, amelyeknek maradványai szépen kivehetők a kamrákban. A teljes cikk elolvasható itt.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20140924-makedonia-asatas-nagy-sandorhoz-kozeli-szemely-temetkezesi-helye-lehet-az-amphipoliszi-sir.html